Egy emberi krimitörténet – X – A rendszerből törölve

Ujj Mészáros Károly a kortárs magyar filmszcéna egyik különösen figyelemreméltó alkotója, aki egyedi ötleteivel és míves technikai megoldásaival tűnik ki a mezőnyből és emeli a magyar filmet – néhány hasonlóan invenciózus társával – a nemzetközi mozgóképkultúra élvonalába. A Liza, a rókatündér bájos romantikus-fantasy vígjátéka után egy újabb műfaji alkotás született, mely sokkal letisztultabb, de nem kevésbé élvezetes.

 

A magyar műfajfilm úton Európa felé

Ujj Mészáros bemutatkozó Alena utazása című kisfilmje óta rajta van a hazai mozirajongók radarán: érdekes és jól működő filmes eszközökkel, valamint nagy technikai tudással mond el egy kompakt, viszonylag könnyen dekódolható, ezzel együtt tartalmas és – a műfajiság határain belül – árnyalt történetet. Ez a beszédmód a kevéssé sikerült, köldöknézős magyar művészfilmhagyomány, valamint a vígjátéki tradíciót humortalanul, ám annál pénzorientáltabb módon erőltető szórakoztatófilmes múltunk kettős nyomása között kis hazai gyémántokká préselte azokat az alkotókat, akik hajlandóak voltak a magyar filmes közegből kifelé, más mozikultúrák felé tekinteni.

Ujj Mészáros egyértelműen az egyik legfontosabb alkotó közöttük, aki első nagyjátékfilmes bemutatkozásával, a Liza, a rókatündérrel figyelemreméltó módon tette le a névjegyét a hazai mozgóképes palettára egy sajátos humorú, kevercs műfajú filmmel, amely egészen elképesztő helyekről inspirálódik a félmúlt japán popzenéjétől a fantasztikus-mitologikus elemeken át a kis magyar abszurd humorig – és az elegy működött határon innen és túl, méghozzá nagy közönség- és kritikai sikerrel.

Nagy várakozás előzte meg éppen emiatt az X – A rendszerből törölve című új alkotást is, amely számos szempontból egy egészen más területen kalandozik, noha a bevált csapaton nem változtat a Liza óta, amennyiben a rendező állandó múzsája, Balsai Móni tűnik fel ismét a főszerepben megszokott partnere, Schmied Zoltán mellett (az ő kettősükkel és ugyancsak Ujj Mészáros rendezésében látható Büszkeség és balítélet színpadi adaptációról kritikánkat itt olvashatjátok).

Thriller a javából

Egészen új irányt vesz az a debüt alkotáshoz képest, új műfajban, új színekkel festi elénk a történetét és egy egészen új arcát mutatja meg Budapestnek is, amely – hasonlóan a Liza esztétikájához – a mindennapi valóságunktól egy cseppet elemelt, de minden pontján hiteles és tökéletesen ráismerhető.

A hangulatot markánsan alapozzák meg a főcím alatt futó, a városról fordítva, “fejjel lefelé” és megdöntve készített madártávlati beállítások, rendkívül vészjósló és egészen disztópikus atmoszférát vonva a film köré.

Ez a hangulati megalapozás tökéletesen illeszkedik a címválasztáshoz, amely valamilyen absztrakt, nagyívű, talán futurisztikus, de mindenképpen rendszerkritikus disztópiafilmet enged sejteni – ám mire belehelyezkednénk ebbe az értelmezési keretbe, lassan kiderül, hogy erről szó sincs.

A jelen hétköznapok Magyarországában járunk, főhősünk, Batiz Éva (Balsai Móni) pedig egy rendőrnyomozó, aki rendkívül tehetséges a bűntények feltárásában, ám a múltjában gyökerező, komoly traumák nehezítik számára a munkavégzést. Most azonban új társat kap, a vidékről felkerülő, ambíciózus Pétert (Schmied Zoltán), aki látja a nőben a potenciált és támogatja néhány lezárt ügy újranyitásában. Csakhamar egy szövevényes bűnhálóval találják szembe magukat, amely egyszerre reagál a jelen utcai zavargásokra és a nyúlik vissza egészen a messzi múltba.

A bűnügyi műfaj magja a sztori, a feltárandó bűneset, a whodunit (‘ki tette?’) kérdés megválaszolása – ez pedig az esetében sincs másképp. Mégis ahogy haladunk előre a történetben, egyre kevésbé tűnik fontosnak ez az aspektus, sokkal érdekesebb, ahogyan közel kerülünk a megközelíthetetlennek tűnő, különös főhőshöz, megismerjük belső vívódásait, traumáját és a furcsaságai mögött rejlő fájdalmas okokat. Éva egy magányos hős a rendszeren belül, aki a saját igazságáért küzd, személyes története pedig – ahogy egy megfelelően kimunkált thrillerben illik – szétszálazhatatlanul összefonódik a feltárandó bűnesettel.

skandináv Budapest?

Az ázsiai (koreai, hongkongi, tajvani, japán) mellett a kortárs bűnfilmes trendek sziklaszilárd alappillérét a skandináv (svéd, dán, finn, izlandi) filmkultúra adja, melynek hatása eltagadhatatlanul érződik Ujj Mészáros alkotásán is.

Az X minden ízében hű az emblematikus elődökhöz: a múlt bűnei közvetlenül hatnak a jelenre, nem fél rátapintani a rendszerben rejlő hibákra, esetlen és mélyen emberi hősöket mutat be, akik maguk is vergődnek a saját korlátaik között, ám mégis mélyen idealisták és hűek az Igazsághoz.

Ráadásul a humort is finoman, jó érzékkel adagolja a film, egészen sötét tónusúra színezve. A film nagy tétje pedig éppen az, hogy ezt a jeges Skandináviában oly jól működő receptet sikerül-e hatékonyan áttelepíteni a magyar talajra!

kultúra
mozi

 

 

 


 

X – A rendszerből törölve

színes, magyar thriller

16 éven aluliak számára nem ajánlott!

Rendező: Ujj Mészáros Károly

Forgatókönyv: Hegedűs Bálint, Ujj Mészáros Károly

Producer: Muhi András, Ferenczy Gábor

Szereplők: Balsai Móni, Schmied Zoltán, Kulka János, Bede Fazekas Szabolcs, Molnár Áron, Básti Juli, Hámori Ildikó

Forgalmazza az Intercom.

 


 

Kapcsolódó cikkek:

 


 

Ha tetszett a cikk, oszd meg másokkal is!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.